Mintha ez még nem lenne elég, a nagy mennyiségű feldolgozott húsfogyasztás az idő előtti halálozás fokozott kockázatával is összefüggésbe hozható, és számos súlyos krónikus betegség kockázati tényezője, mint például a 2-es típusú cukorbetegség, a szívkoszorúér-betegség és a stroke. De mi a helyzet az olyan tüdőproblémákkal, mint az asztma? 

A nitriteket tartósítószerként adják a feldolgozott húsokhoz, hogy megőrizzék rózsaszín színüket (ne szürküljenek meg), kevésbé legyen avas ízűk, és megakadályozzák az olyan betegségek kialakulását, mint a botulizmus (súlyoz ételmérgezés). Ha ugyanazt a nátrium-nitritet a laboratóriumi állatok ivóvizébe tesszük, akkor emfizéma (tüdőtágulat) alakul ki. 2007-ben még csak ennyi volt az összes tudományos ismeretünk a témával kapcsolatban, egészen addig a tanulmányig, amely megállapította, hogy a gyakori pácolt húsfogyasztás az embereknél is megnövekedett kockázattal jár olyan betegségek kialakulásában, mint a tüdőtágulás – a krónikus obstruktív tüdőbetegség egyik formája vagy a COPD. 

Úgy tűnt, hogy a pácolt hús termékek minden másnapi fogyasztása megháromszorozza a súlyos COPD esélyét. De ez csak egy pillanatfelvétel volt az időben, tehát nem tudjuk, melyik volt előbb – a kolbász vagy a COPD. Ehhez olyan tanulmányokra van szükségünk, amelyek hosszabb ideig nyomon követik az embereket. Egy nagy harvardi ikreken végzett kutatás nők és férfiak körében egyaránt azt találta, hogy megnő a pácolt húsok rendszeres fogyasztásával az újonnan diagnosztizált COPD megbetegedések száma.

Jelenleg több százezer ember bevonásával készült tanulmányok mutatják be, hogy a feldolgozott hús nagyobb bevitele 40 százalékkal növeli a COPD kockázatát. Kiderült, hogy 8 százalékkal nagyobb a COPD kockázata minden egyes hetente egyszer elfogyasztott hot dog vagy reggelihez felszolgált kolbász után. De hogyan lehetséges ez? 

Igen, vannak olyan glikációs végtermékek, az úgynevezett glikotoxinok, amelyek gyulladást okoznak.  Ott vannak a telített zsírok, amelyek a légutak gyulladását is kiválthatják. A magas sótartalom potenciális kockázatot jelenthet a tüdőgyulladásban, vagy általában a szisztémás gyulladás fokozódásában. Az oka annak, hogy a figyelem a nitritekre összpontosított, az az, hogy a nitritek fogyasztásának a következménye valójában az egyik olyan mechanizmus, amellyel a dohányfüst is olyan betegségeket okoz, mint a tüdőtágulat. Igen, a pácolt húsok a fő étkezési nitritforrások, de a nitritek a dohányfüst melléktermékei is. A dohányfüstben az egyik fő összetevő a szén-monoxid és a nikotin mellett a nitrogén-oxidok, amelyek a tüdőben nitritté alakulnak.

Úgy tűnik, hogy a nitritek úgy okozzák a tüdőkárosodást, hogy befolyásolják a kötőszöveti fehérjéket, például a kollagént és az elasztint. Ezek segítenek nyitva tartani a légteret a tüdőben, de a nitrit módosíthatja ezeket a fehérjéket oly módon, hogy utánozza az életkorral összefüggő károsodásokat, beleértve az elasztin feldarabolódását is. 

Logikus az a feltételezés is, hogy a feldolgozott húsfogyasztás súlyosbíthatja azok betegségét is, akiknél már van ilyen. És valóban, a pácolt hús fogyasztása növeli annak kockázatát, hogy a COPD-s betegek visszakerüljenek a kórházba, ami körülbelül kétszerese azoknál, akik az átlagosnál több feldolgozott hústerméket esznek, és úgy tűnik, minél többet esznek, annál rosszabb a helyzet. 

Ami a tüdő egészségét illeti, a feldolgozott hús fogyasztása összefüggésbe hozható a tüdőrák valószínű megnövekedett kockázatával, a tüdőfunkció csökkenésével és a krónikus obstruktív tüdőbetegségekkel. De mi a helyzet az asztmával? A magas feldolgozott húsfogyasztás gyakoribb és erőteljesebb asztmás tünetekkel is összefüggésbe hozható. 

Ma már ismert az is, hogy potenciálisan növeli a későbbiekben az asztma kockázatát azoknál a gyermekeknél, ahol az anyák nagyobb mennyiségű feldolgozott húst fogyasztanak a terhesség előtt. Mindezt több mint ezer anya-gyermek páros vizsgálat alapján lehet elmondani. Azok, akik a legtöbb pácolt húst ették, 76 százalékkal nagyobb valószínűséggel tapasztalták az asztma súlyosbodását, mint azok, akik a legkevesebbet fogyasztották.

Mivel azonban az elhízás az asztma valószínű kockázati tényezője, lehet, hogy a hús hatása csak közvetett, azáltal, hogy hozzájárul a súlygyarapodáshoz?  Elképzelhető, hogy ez egy kis mértekben hozzájárul, de a fő hatás közvetlennek tűnik, ami a pácolt hús káros szerepére utal a testsúlytól függetlenül. Az összes tanulmányt összevetve úgy tűnik, hogy a feldolgozott húsfogyasztás a felnőttkori asztma megelőzésének fontos célpontja kell, hogy legyen. 

Még olyan egyéneknél is, akiknek nincs is tüdőproblémája, a feldolgozott húsfogyasztás negatívan befolyásolja a normális tüdőfunkciót, míg a gyümölcs- és zöldségfogyasztás, valamint az étrend teljes antioxidáns-kapacitása a jobb tüdőfunkcióval jár együtt. 

Emeld az étrended antioxidáns-kapacitását a gyümölcs-és zöldségkristályokkal, nem csak a tüdő egészségének megőrzéséért, hanem az egész szervezetünk jobb működéséért!

------------
Forrás:
https://nutritionfacts.org/video/friday-favorites-the-effects-of-processed-meat-on-lung-function

Őrizd meg a tüdőd egészségét gyümölcs- és zöldségkristályokkal

 

Immoon Fuel	Veggie Versum	Space Guard
16 remek növényből álló sokrétű gyümölcs- és zöldségkristály (nem csak) a felnőttek szervezetének ellenálló képességéért!	4 szuper összetevőből álló zöldségkristály (nem csak) azoknak, akik kevés zöldséget fogyasztanak!	7 szuper növényből álló koncentrált gyümölcs- és zöldségkristály keverék (nem csak) a vírusok ellen!

 

Megnézem