Blog
Hányszor rágjuk meg az ételt?
2022.12.22
10:00
Valószínűleg ezerszer hallottad egy felnőtt családtagtól az asztalnál: „Lassíts és rágd meg az ételt!” És feltételezem, gyerekként nem hallgattál rájuk. De kiderült, hogy azok a bosszantó felnőttek bölcs tanácsokat adtak, amikor arról volt szó, hogyan lehet a legtöbb tápanyagot kinyerni az élelmiszerekből, és hogyan lehet elkerülni a „gyomorpanaszokat”, amelyek világszerte 70 millió embert érintenek.
Rágjuk meg az ételt - az emésztés első lépése
Miért olyan fontos az emésztés szempontjából, hogy az ételt jól megrágjuk? Vagy nem ezért van gyomorsavunk? Valójában az emésztés – egy olyan funkció, amelyet a testünk automatikusan végrehajt – egy nagyon összetett folyamat. Az első lépése, hogy jól megrágjuk az ételt.
A helyes rágás jelentősége kettős. Először is, amikor az ételt rágjuk, a nagy ételrészecskéket kisebbekre bontjuk, így azokat a rendszer többi része könnyebben meg tudja emészteni, és a szervezet így tudja a legtöbb tápanyagot kinyerni belőlük. A kenő nyállal bevont apró darabkák könnyebben jutnak le a nyelőcsövön át a vékonybélbe.
Minél kisebb részecskéket nyelünk le, a vékonybél annál jobban képes felvenni belőlük a tápanyagokat, miközben lefelé haladnak.
Ha nem rágjuk meg eléggé az ételt, előfordulhat, hogy egyes falatok megemészthetetlen állapotban maradnak. Ez komoly probléma lehet, mivel ennek az emésztetlen tápláléknak egyes részei végül a véráramba is bejuthatnak a bélnyálkahártya enterocita sejtjei között esetlegesen előforduló kis réseken keresztül.
A bélrendszer és az immunrendszer kapcsolatának szakértői évek óta összekötik a „szivárgó bél szindrómát” (kis rések a bélnyálkahártyán) és számos betegséget, beleértve az autoimmun betegségeket, amely egyre több embert érint.
A nagy részecskék, amelyek lassan mozognak lefelé az emésztőrendszerben, a patogén („rossz”) baktériumok és gombák táptalajává is válnak. Minél tovább maradnak az élelmiszer-részecskék, annál nagyobb a lehetőségük arra, hogy a rothadás katalizátoraivá váljanak, ami neurotoxinokat termelhet a bélben.
Az étel alapos rágásának másik előnye, hogy rágás közben a nyálmirigyek aktiválódnak a szájban. A nyál olyan fontos emésztőenzimeket tartalmaz, mint a lipáz, amely lebontja a zsírokat, és az amiláz, amely jótékony hatással van a cukrok lebontására. Ha hosszabb ideig rág, ezeknek az enzimeknek lesz idejük elvégezni a munkájukat.
Dr. Richard Mattes, a Purdue Egyetem táplálkozástudományi professzora, aki 2013-ban tanulmányt írt a témában, azt mondja, hogy ha többet rágjuk az ételünket, az több energiát is adhat a szervezetnek: „A részecskeméret [befolyásolja] az elfogyasztott élelmiszer energiájának biológiai hozzáférhetőségét. Minél többet rágunk, annál kevesebb vész el, és több marad vissza a szervezetben.”
Ezért is olyan rendkívüli, hogy a gyümölcs- és zöldségkristályok már a száj nyálkahártyáján át fel tudnak szívódni – hiszen így a rágástól függetlenül a tápanyagok gyakorlatilag maradéktalanul hasznosulnak!
Hányszor kell megrágni az ételt lenyelés előtt?
Szóval akkor pontosan hányszor kell megrágni az ételt? Nem minden ételhez tartozik egy konkrét szám. Attól függ, hogy éppen mit eszünk. Egy darab steaket sokkal tovább kell rágni, mint például egy falat görögdinnyét.
Ha azonban a fogyás a cél, akkor az American Journal of Clinical Nutrition című folyóiratban nemrég megjelent kínai tanulmány szerint egy embernek harapásonként legalább 40-szer meg kell rágnia az ételt.
Ha unjuk a számolgatást, akkor alkalmazzuk a legtöbb szakértő által javasolt hüvelykujj szabályt: egyszerűen rágjuk addig az ételt, amíg el nem veszíti darabos állagát, és cseppfolyós nem lesz a szájban.
Tökéletes felszívódás a gyümölcs- és zöldségkristályokkal
