Megelőzi a fényvédő krém a bőrrákot vagy hozzájárul a kialakulásához?
Az iskolaszünet beköszöntével sok család indul nyaralni vízpartra vagy akár a hegyekbe, és több időt töltenek a szabadban. Ezért fontos tudni, hogyan védjük meg a bőrünket a nap káros sugaraitól, és mennyi fényvédőt használjunk a kívánt hatás eléréséhez.
Évtizedekkel ezelőtt elkezdett felpörögni azon tanulmányok száma, amelyek arról számoltak be, hogy a fényvédő krémek használata nemcsak hogy nem véd a bőrrák ellen, hanem jelentősen megnövekedett kockázattal is összefüggésbe hozható. A későbbi tanulmányok azonban nyilvánvaló magyarázatot adtak erre a paradoxonra. A fényvédő krémet használók nagyobb valószínűséggel napoznak. Ez olyan, mintha azt tapasztalnánk, hogy azok, akik motoros sisakot használnak, nagyobb valószínűséggel halnak meg az autópályán. Nem arról van szó, hogy a fényvédő krém és a sisak nem véd; csupán arról van szó, hogy kockázatos tevékenységekben való részvételhez kapcsolódnak. De nem tudhatjuk mi a helyzet, amíg nem teszteljük...
Randomizált, ellenőrzött kísérletek kimutatták, hogy a fényvédő krémek rendszeres használata megállíthatja a bőröregedés látható jeleit, beleértve a biopsziával igazolt UV-sugárzással összefüggő bőrkárosodások csökkenését. De vannak-e olyan kísérletek, amelyek bizonyítják, hogy a fényvédő krém képes megelőzni a rákot? Igen.
A szervátültetett betegek nagyon érzékenyek a bőrrákra, mivel immunszuppresszánsokat kell adni nekik a szervkilökődés megelőzése érdekében. 120 szervátültetettel végeztek kísérletet, akik azonos tájékoztatást kaptak a fényvédelem fontosságáról és módjáról. 60 ember ingyenes, széles spektrumú SPF 50+ fényvédőt kapott napi használatra a fejére, a nyakára, az alkarra és a kezére. Két év elteltével kilenc új bazálsejtes karcinóma (leggyakrabban előforduló bőrdaganat) volt a kontrollcsoportban, míg a fényvédős csoportban csak kettő. Ezzel szemben igen szignifikáns különbség volt az új invazív laphámsejtes karcinómában szenvedők arányában. Nyolc új eset a kontrollcsoportban, míg nulla a fényvédő csoportban. De nézzük meg, hogy mi történt a csoportokban az aktinikus keratózis (érdes felszínű enyhén hámló elváltozás, amely bőrrákba fordulhat) területén.
A vizsgálat elején mindkét csoportban összesen 191-et találtak. A következő 24 hónapban a kontrollcsoportban 82 újabb aktinikus keratózis alkult ki. A fényvédős csoportban viszont több mint 100 aktinikus keratózis spontán visszafejlődött és teljesen eltűnt. A testük még immunhiányos állapotukban is képes volt meggyógyítani magát, ha már nem kaptak annyi rákot okozó sugárzást.
Más randomizált, kontroll csoportos vizsgálatok hasonló eredményeket mutattak, de ennek ellenére nehéz általános következtetést levonni. A vizsgálatok mindegyike nagy kockázatú populációkat használt – például olyanokat, akik szubtrópusi éghajlaton élnek, vagy akiknek személyes kórtörténetében már fordultak elő rákba forduló elváltozások. Tehát a rákmegelőzés hatékonysága a lakosság körében várhatóan alacsonyabb lesz. Másrészt a vizsgálatok alábecsülhették a hatást is, mivel viszonylag rövid távúak voltak (legfeljebb négy év), és az etikusság miatt lehetővé kellett tenniük a kontrollcsoport résztvevői számára, hogy felkenjék saját fényvédőjüket, ami csökkentette a csoportok közötti különbséget.
A maximális hatékonyság érdekében a fényvédőt megfelelően kell alkalmazni, ami láthatóan ritkán fordul elő a való világban. Egy közel 5000 síelő és snowboardos bevonásával végzett vizsgálat során szinte senki, mindössze körülbelül 4 százalékuk felelt meg teljes mértékben a fényvédőre vonatkozó ajánlásoknak. Az FDA szabványa két milligramm négyzetcentiméterenként. Az mennyi is pontosan? Használjuk a teáskanál szabályt: egy teáskanál az arcra, egy a fejre és a nyakra, egy a mellkasra, egy másik a hátra, egy teáskanál mindkét karra és két teáskanál mindkét lábra. Ez összesen kilenc teáskanál. Hogy segítsünk elképzelni, ez körülbelül egy golflabda teljes térfogatának megfelelő mennyiség.
Sajnos az átlagos fényvédőt használó csak az ajánlott mennyiség negyedét alkalmazza. Ezért gyakran ajánlják a magas SPF fényvédő krémeket, például az 50+ SPF-et. Bár az FDA a bőrrák megelőzése érdekében csak 15-ös minimális SPF-értéket javasol, normál fogyasztói körülmények között még az 50-es SPF is csak 12,5-ös SPF-értéket biztosíthat, mivel a legtöbb ember nem használ eleget. További kísérletekben, ahol véletlenszerűen az arc egyik oldalára egyféle, a másik oldalára pedig egy másik fényvédő krémet alkalmaztak, azt találták, hogy a valós használat során az SPF 100+ fényvédő krém lényegesen jobban működik, mint az SPF 50+ fényvédő. A résztvevők több mint 50 százaléka gyakrabban égett le az SPF 50+ oldalán, míg az SPF 100+ oldalán csak körülbelül 5 százalékuk.
A magasabb SPF fényvédő krémek lehetséges hátránya, hogy hamis biztonságérzetet nyújthatnak. Az SPF 30-as fényvédő krémet használók közül véletlenszerűen kiválasztottak több időt töltöttek a napon, mint azok, akik SPF 10-es fényvédőt kaptak – egyes esetekben akár ötször is többet.
Továbbá, az emberek hajlamosak arra, hogy csak a napsütéses napokon használjanak fényvédőt a tengerparton. De a fényvédelemre még felhős napokon is szükség van, mivel az UV-sugarakat nem csillapítják a felhők olyan mértékben, mint a látható fényt. Ráadásul egy olyan jelenség is létezik, amelyet „felhőnövelésnek” neveznek: amikor a borult égbolt még több, a Föld felszínére irányuló UV-sugárzást is eredményezhet, mintha tiszta lenne az égbolt.
A fényvédő termékek esetén gyakran azt javasolják, hogy az alkalmazás után legalább 15 percet várjunk, mielőtt kimennénk a szabadba, de a teszt során a fényvédő krém azonnal elkezdett hatni, és a teljes hatását már 10 percen belül kifejtette. Ha azonban vízállóságra van szükség, érdemes lehet megvárni a teljes 15-30 percet a felkenést követően, mielőtt belemerülnénk a vízbe. A nem vízálló termékek a vízbe merülés utáni 20 percen belül szinte minden védőhatásukat elvesztették.
Az a javaslat, hogy a fényvédőt két-három óránként újra fel kell felvinni, csak abban az esetben érvényes, amikor a vízben fürödtünk, sokat izzadtunk vagy a ruhánk és a homok dörzsöli le a fényvédőt. Még abban az esetben is, ha a fényvédő krémet először 20 percig száradni hagytuk, homokkal való érintkezés után védőhatásának 15-60 százalékát elveszítheti. Ellenkező esetben, ha az ajánlott mennyiséget alkalmazzuk, és a fényvédő réteget nem zavarja semmilyen mechanikai hatás, az SPF védő hatása akár nyolc órán keresztül is fennmaradhat.
----------
Forrás:
https://nutritionfacts.org/video/does-sunscreen-cause-or-prevent-skin-cancer/
Támogasd a bőröd gyümölcs- és zöldségkristályokkal