Mennyi mozgásra van szükség az öregedés okozta memóriazavarok javításához?
Ha az aktív életmód és a demencia megelőzése között valóban ok-okozati összefüggés van, az Alzheimer-kór 20 százaléka a fizikai inaktivitásnak tulajdonítható.
20 tanulmány metaanalízise alapján a mentális teljesítmény akár mérsékelt fogyással is javulhat a túlsúlyos egyéneknél, bár ez nem önmagában a fogyásnak, hanem az előírt edzésnek köszönhető. Például egy randomizált tanulmány az elhízott időseket négy csoport egyikébe osztotta be: csak súlycsökkentő diéta, testmozgás diéta nélkül, testmozgás + diéta vagy egyik sem. Összehasonlítva a kontrollcsoporttal, amelyik egyiket sem végezte, az agyi funkciók mind a három másik csoportban javultak. A testmozgás diétával kombinálva felülmúlta a súlycsökkentő diéta csoportot, de a diétát és testmozgást is folytató csoport nem múlta felül a testmozgást végző, de diétát nem folytató csoportot, ami arra utal, hogy a testmozgás a leghatásosabb összetevő.
Az American College of Sports Medicine több tucat prospektív tanulmány metaanalízisére hivatkozik, amelyek több tízezer embert követtek éveken át. Ezek azt sugallják, hogy az aktívak körében 38 százalékkal alacsonyabb a kognitív hanyatlás kockázata, és 39 százalékkal alacsonyabb az Alzheimer-kór kialakulásának kockázata. Úgy tűnik, minél több a mozgás, annál jobb. Hetente minden plusz 500 kalória, amelyet mozgással égetünk el, a demencia kockázatának további 10 százalékos csökkenésével jár! Mindazonáltal még az olyan könnyű fizikai tevékenységek is, mint az alacsony intenzitású séta, vagy az, hogy az idősebb felnőttek jógát, vagy tai chi-t is végeznek, az eddig elvégzett vizsgálatok körülbelül felében legalább valamiféle kognitív javulást mutattak.
Lehet, hogy nem kezdjük el elég korán vizsgálni az embereket? A normál kognitív funkciókkal vagy enyhe kognitív károsodással rendelkező felnőtteknél, akiket testmozgásos csoportba osztottak be véletlenszerűen, általában javultak az agyi funkciók összehasonlítva a kevésbé aktív kontrollcsoportokkal. Agyi képalkotásos vizsgalatokkal egyidejűleg nyomon követett emberekkel készült tanulmányok kis többségénél az találták, hogy a testmozgásra randomizáltaknál a teljes agytérfogatra jótékony hatással volt a mozgás. Különösen a hippokampuszra, az agy azon részére, amely kritikus szerepet játszik a memória kialakulásában, és annak sorvadása előrejelzi a memória hanyatlását és a demenciát.
Az „Az edzés növeli a hippokampusz méretét és javítja a memóriát” című alapkutatásban az idősebb felnőtteket véletlenszerűen két csoportba sorolták be és egy éven keresztül megfigyelték őket. Az egyik csoport mérsékelt aerob gyakorlatokat (séta) végzett szemben a kontrollcsoporttal, amely ehelyett egy éven át nyújtó és alakformáló órákon vett részt. A kontrollcsoportba tartozók hippokampuszának térfogata átlagosan 1,4 %-al zsugorodott, ami összhangban van az időskorra jellemző éves 1-2 százalékos zsugorodással. Ezzel szemben ugyanebben az évben a sétáló csoportban a hippokampusz térfogata 2 %-al nőtt, ami olyan, mintha egy-két évnyi agytérfogatot adtak volna hozzá. Bár az is igaz, hogy később akár már hat héten át tartó inaktivitás alatt visszacsökkenhet a kiinduló pontra. Tehát a mozgást nem szabad abbahagyni!
Készült egy hasonló tanulmány, amelyben a kísérlethez egy harmadik csoportot is hozzáadtak, akik súlyokkal vagy saját súllyal erősítették magukat. Összehasonlítva a nyújtó és alakformáló kontrollcsoporttal, ez az edzésforma is hasonló eredményt hozott a memóriaközpont életkorral összefüggő zsugorodásában, mint az aerob edzés (séta). Nem világos, hogy pontosan melyik mozgásforma a legjobb, de úgy tűnik, hogy az aerob edzés kognitív előnye nagyobb, mint a súlyzós edzésé. Az idősebb felnőttekkel végzett randomizált, kontrolcsoportos vizsgálatok többségében a gyaloglás volt a leggyakrabban választott edzésmód.
Egyelőre az optimális időtartam, gyakoriság vagy intenzitás sem ismert. Közel száz randomizált, kontrollcsoportos vizsgálat metaanalízise alapján az egyes edzések időtartamánál, a heti gyakoriságnál vagy az intenzitásnál fontosabb lehet a teljes edzésidő. Bármennyire is maradtak még kérdések ezzel kapcsolatban, úgy tűnik, hogy összesen legalább 52 órát kell mozogni, mielőtt a kognitív készségek mérhetően javulni kezdenek.
Hogy legyen erőnk az 52 óra (majd az azt követő további rendszeres) mozgáshoz, ajánljuk a Sport Star keveréket, ami gyors energiát ad, ráadásul a kék áfonya tartalma támogatja a memóriánk megőrzését is!
------------
Forrás: https://nutritionfacts.org/video/how-much-exercise-does-it-take-to-improve-aging-cognitive-function
Támogasd a memóriád mozgással és gyümölcs- és zöldségkristályokkal