Figyelembe véve az élelmiszerek környezeti hatásaival kapcsolatos egyre szaporodó bizonyítékokat, 2015-ben az Egyesült Államok Élelmiszer-irányelvek Tanácsadó Bizottsága (Dietary Guidelines Advisory Committee) jelentése első ízben tartalmazott egy olyan fejezetet, amely az élelmiszerbiztonságra és a fenntarthatóságra összpontosított. Arra a következtetésre jutott, hogy „az a táplálkozási forma, amely gazdagabb a növényi alapú élelmiszerekben, például zöldségekben, gyümölcsökben, teljes kiőrlésű gabonákban, hüvelyesekben, diófélékben és magvakban, és kevesebb állati eredetű élelmiszerekt tartalmaz, jobban támogatja az egészséget, és kisebb környezeti hatással jár, mint a jelenlegi átlagos amerikai étrend.” Nem meglepő azonban, hogy „a példátlan állami támogatás ellenére ez és más fenntarthatósági kifejezések nem szerepeltek az Egyesült Államok Egészségügyi és Humánszolgáltatási Minisztériuma és az Egyesült Államok Mezőgazdasági Minisztériuma által közzétett, 2015–2020-as étrendi irányelvekben”. 

Az Egyesült Államok táplálkozási irányelvei sem ragaszkodtak kellőképpen az egészséges táplálkozás tudományához. "Sok nemzeti étrend irányelv nem tükrözi az egészséges táplálkozásra vonatkozó bizonyítékokat, és nem vagy túl laza korlátozásokat tartalmaz az állati eredetű élelmiszerekre, különösen a húsra és a tejtermékekre, annak ellenére, hogy ellentétes bizonyítékok állnak rendelkezésre." Még akkor is, ha teljesen figyelmen kívül hagynánk a bolygó egészségét, és csak az egészséges táplálkozás legújabb bizonyítékait vennénk figyelembe, az környezeti előnyökkel is járna. Az állati eredetű élelmiszerek növényi alapúakkal való helyettesítése nemcsak javítaná a táplálkozást, és hosszabb élethez segítené az embereket, hanem akár 84 százalékkal csökkentheti az üvegházhatású gázok kibocsátását. 

Általánosságban elmondható, hogy a „növényi alapú élelmiszerek kevesebb káros környezeti hatást okoznak”.  Ami a karbonlábnyomot illeti, az összes élelmiszer, amelyből 113 gramm termelése legalább 1,6 km autózásnak felel meg, az mind állati eredetű termék. 

Az alábbiakban látható a különböző élelmiszerek termelésének üvegházhatásúgáz-kibocsátása. Bár a bárányszelet vagy a tenyésztett hal lehet a legrosszabb, a csirke evése körülbelül ötször nagyobb globális felmelegedést okoz, mint például a trópusi gyümölcsök. Melyek az éghajlati szupersztárok? Hüvelyesek – bab, feles borsó, csicseriborsó és lencse.

„Például az Egyesült Államokban a marhahús babbal való helyettesítésével a 2020-as üvegházhatásúgáz-csökkentési cél akár 75%-át is elérhetnénk, és Kaliforniánál másfélszer nagyobb mezőgazdasági területet takaríthatnánk meg” az egészségügyi előnyök mellett. És ez nem csak üvegházhatású gázok termelődésében jelentkezne! „1 kg fehérje vesebabból való előállításához hozzávetőleg tizennyolcszor kevesebb földre, tízszer kevesebb vízre, kilencszer kevesebb üzemanyagra, tizenkétszer kevesebb műtrágyára és tízszer kevesebb növényvédő szerre volt szükség az 1 kg marhahúsból származó fehérje termeléséhez képest. 

Tehát igen, a tekintélyes EAT-Lancet Bizottság szerint a növényi alapú élelmiszerek jobbak lehetnek, de még „egy olyan étrend felé való elmozdulás is, amely a teljes kiőrlésű gabonákra, gyümölcsökre, zöldségekre, diófélékre és hüvelyesekre helyezi a hangsúlyt anélkül, hogy feltétlenül szigorú vegánná válnánk. Európában például a kutatók azt találták, hogy „a hús-, tejtermék- és tojásfogyasztás felére csökkentése az Európai Unióban 40%-kal csökkentené a nitrogén-kibocsátást, 25-40%-kal az üvegházhatású gázok kibocsátását és 23%-kal az élelmiszertermelésre felhasznált  termőföld egy főre vetített méretét. Emellett az étrendi változtatások az egészségügyi kockázatokat is csökkentenék”. Például csökkentené a szív- és érrendszeri halálozást, amely Európa vezető haláloka. 

A környezeti hatások minimalizálása azonban nem feltétlenül maximalizálja az emberi egészséget.” Igen, az állati termékek, beleértve a tejtermékeket, a tojást, a halat és más húsokat, előállítása adagonként lényegesen több üvegházhatású gázt bocsát ki, mint a növényekből származó élelmiszereké, de a hozzáadott cukor és olaj fogyasztása nem lesz jó hatással a szervezetünkre! 

Kaliforniában ahhoz, hogy több állati eredetű termék szerepeljen az étrendben, hetente további 10.000 liter vízre van szükség. Tehát ez olyan, mintha hét nap alatt extra 150-szer zuhanyoznánk. A hús kihagyásával több ezer liter vizet takaríthatunk meg hetente a napi húsevéshez képest, valamint kb. 40 százalékot a karbon lábnyomunkon és a teljes ökológiai lábnyomunkon.

Egyes országok valóban tesznek valamit ez ellen. Például „a kínai kormány felvázolt egy tervet állampolgárai húsfogyasztásának 50%-os csökkentésére”, miközben a világ többi részén a jelek szerint ennek teljesen az ellenkezőjét teszik, adófizetők dollármilliárdjait pumpálva a hús- és tejtermékek valamint a tojás termelésének támogatására. 

Europában a táplálkozási irányelvek is változtak. Az új finn táplálkozási ajánlás (2025-re) is többségében növényi alapú, napi 50-100 g hüvelyes, így a tofu és a humusz is ajánlott étel lett. Húsból heti 350-500 gramm javasolt, de ennek a lehető legkisebb része legyen feldolgozott hústermék. 

Az osztrák táplálkozási javaslatok pedig így alakulnak: heti 2-3 adag (nem több, mint összesen 350 g) hús/hal, sokkal több növényi élelem és fehérje (3 adag hüvelyes/hét), 5 adag zöldség-gyümölcs/nap). Újdonság a korábbiakhoz képest, hogy ez az útmutató kifejezetten azt javasolja, hogy a (lehetőleg feldolgozatlan) kevés húst, amit elfogyasztanak, ökológiai termelésből származó osztrák termékekből válasszák ki. Kiemeli, hogy a fogyasztók legyenek tisztában azzal, hogy az "állati eredetű élelmiszerek termelése és szállítása különösen nagy CO2 kibocsájtásával jár". Emellett felhívja a figyelmet arra is, hogy a feldolgozott hústermékek (felvágottak, sonkák, májasok) beltartalmi tulajdonságaik miatt rendszeres fogyasztásra nem javasoltak! 

Természetesen mindannyian megpróbálhatunk tenni a karbonlábnyom csökkentéséért és a saját egészségünkért. Az étrendváltás egyik akadálya az lehet, hogy a „fogyasztók alábecsülik” a különböző típusú élelmiszerek környezeti hatásait. A címkézés segíthet ezen. Képzeljük el, hogy kézbeveszünk egy doboz marhahúsos tésztalevest, és meglátjuk az alábbi képet:

Egyetlen fél csésze marhahúsos tésztaleves karbonlábnyoma olyan, mintha 39 órán keresztül égve hagynánk a villanyt – és nem egy öko égőt, hanem egy régimódi, 100 wattos izzólámpát. Hasonlítsuk össze ezt egy húsmentes zöldségleves fogyasztásával. A kettő között 34 villanykörte óra eltérés van, amint az a lenti képen látható. Elképzelhető, hogy valaki felkapja a fejét, mert szükségtelenül felkapcsolva hagyja a lámpát 34 percre, de ez a 34 óra elvesztegetett energia még megrázóbb. Talán ennek az információnak az ismeretében a zöldségleves mellett dönt a vásárló.

------------
Forrás:
https://nutritionfacts.org/blog/how-heavy-is-your-foods-carbon-footprint
https://www.linkedin.com/in/reka-szollosi/

Csökkentsd az ételeid karbonlábnyomát gyümölcs- és zöldségkristályokkal

 

Immoon Fuel	Veggie Versum	Space Guard
16 remek növényből álló sokrétű gyümölcs- és zöldségkristály (nem csak) a felnőttek szervezetének ellenálló képességéért!	4 szuper összetevőből álló zöldségkristály (nem csak) azoknak, akik kevés zöldséget fogyasztanak!	7 szuper növényből álló koncentrált gyümölcs- és zöldségkristály keverék (nem csak) a vírusok ellen!

 

Megnézem