Blog
Túl tiszta vagy?
2023.06.22
10:00
A „higiéniai hipotézis” és miért nem minden baktérium rossz?
Az amerikai felnőtt férfiak és nők körülbelül 75%-a állítja, hogy naponta legalább egyszer zuhanyozik[1].
Habár határozottan kellemesebb olyan emberek közelében lenni, akik rendszeresen mosdanak, és tisztán tartják magukat, vajon okos lépés-e a kézfertőtlenítő rendszeres használata, az antibakteriális szappannal való fürdés és a levegő megtöltése baktériumölő spray-kkel?
Lehetséges, hogy hosszú távon a germafóbiában szenvedők betegebbé válnak, ahelyett, hogy egészségesebbek lennének? Összegyűjtöttünk néhány meglepő tényt arról, hogy a „fertőtlenítés” iránti modern megszállottságunk miként gyengítheti immunrendszerünket.
A hasznos baktériumok jelentősége
Ahhoz, hogy megértsük, miért nem olyan jó dolog az állandó mosás és fertőtlenítés, először is a baktériumok mikroszkopikus világára kell összpontosítanunk.
A baktériumok már a 19. század végén kezdtek rossz hírnévre szert tenni, amikor Robert Koch[2], egy nobel-díjas német orvos összefüggésbe hozott bizonyos baktériumokat egyes betegségekkel.
Ez robbantotta ki a higiéniai forradalmat Európában és világszerte, amely kétségtelenül sok ember életét mentette meg és világszerte meghosszabbította a várható élettartamot a pestis és a higiéniai alapú betegségek korszakában.
Évtizedeken keresztül a baktériumokat elsősorban káros kórokozónak tekintették – olyan dolgoknak, amelyeket be kell sugározni, le kell törölni, és teljesen meg kell szabadulni tőlük. De mára a „baktériumok végzetességének és negatív megítélésének” éghajlata kezd megváltozni.
A kutatók, az orvosok és a nagyközönség egyre többet tanul a baktériumok előnyeiről. Valójában számos tanulmányból kiderül, hogy túlélésünkhöz szükségünk lehet a rossz és a jó mikroorganizmusok sokféleségére.
Mi a "higiéniai hipotézis"?
A baktériumokkal szembeni negativitás hulláma csaknem 30 évvel ezelőtt kezdett megfordulni, amikor David Strachan brit epidemiológus először feltételezte, hogy az enyhe gyermekkori fertőzéseknek való kitettség erősebb védelmet nyújthat az allergiák ellen, mint ha mindenáron elkerülnénk ezeket a betegségeket. Egy 1989-es jelentésében[3] ezt „higiéniai hipotézisének” nevezte.
Más kutatók az évek során kiegészítették az elméletet. A New York-i Russell Sage Collage biológusai azt állítják, hogy a szénanáthát és allergiát, amely jelenleg több mint 20 millió amerikai gyermeket érint (6,1 milliót a szénanátha és 15 milliót egyéb allergiás reakciók, beleértve az ételallergiát is[4]), végső soron az olyan immunrendszer okozhatja, amely elfelejtette, hogyan tudja felhasználni a hasznos mikrobákat.
„Elengedhetetlen, hogy továbbadjuk az anyai mikrobiótát – szimbiotikus, ártalmatlan élőlényeket a bélben, a bőrben és máshol –, és kapcsolatba kell lépnünk a környezetből származó mikrobiális biológiai sokféleséggel” – mondta egy brit tudós a BBC-nek adott interjújában[5].
A bakteriális expozíció a születéskor kezdődik
Egyre több tanulmány köti össze a korai bakteriális expozíciót az egészséges immunrendszerrel. Az első bakteriális expozíció akkor következik be, amikor a természetes születésű baba kijön a szülőcsatornából, és ki van téve bizonyos bakteriális anyagoknak az anya hüvelyében. A császármetszéssel a baba lemarad erről a létfontosságú baktériumfürdőről.
A Floridai Egyetem 2012-es tanulmánya megállapította, hogy a császármetszések aránya 48%-kal nőtt 1996 óta. Ezt követően leírták az összefüggést az iparosodott országok magasabb császármetszés száma és „az olyan autoimmun betegségek, mint például az 1-es típusú cukorbetegség, a Crohn-betegség, valamint a sclerosis multiplex a járványa, illetve az allergiás betegségek, például az asztma, az allergiás rhinitis és az atópiás dermatitis között[6].
Ezenkívül a higiéniai hipotézis kutatásáról szóló francia áttekintés érdekes módon megállapította, hogy „egy vagy több idősebb testvér jelenléte védelmet nyújt a szénanátha és az asztma kialakulásával szemben… csakúgy, mint az élet első 6 hónapjában nappali ellátásban való részvétel az atópiás dermatitisz és asztma esetében”[7]. Más tanulmányok kimutatták, hogy az állatokkal, például kutyákkal és haszonállatokkal való érintkezés megelőzheti az atópiás betegségeket, különösen, ha az anya a terhesség alatt érintkezik rendszeresen az állatokkal[8].
A túlzott tisztaság károsíthatja a bél mikrobiótáját
Egy másik példa a baktériumok biológiai sokfélesége megőrzésének fontosságára az, amit ma már az emésztőrendszer mikrobiomáról tudunk.
A bélrendszerünkben szó szerint több billió mikroba található. Legtöbbjük a vastagbélben, amiket ha egyben lemérnénk, súlyuk körülbelül 1-2,5 kg lenne. És itt van még egy tény, ami igazán megdöbbentő: a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy az emberi test összes sejtjének (kb. 30-40 billió sejt) több mint fele valójában baktériumsejt[9].
Ez azt jelenti, hogy mindegyikünk inkább baktérium, mint ember! Nyilván ennyire nem lehet leegyszerűsíteni a kérdést, de az biztos, hogy az emberi szervezet működésében jelentős szerep jut a baktériumoknak.
Az emberi bélrendszerben körülbelül 1000 baktériumfaj található. És mindegyiknek sajátos szerepe van a testünkben. Igen, vannak közöttük határozottan kórokozók (azaz betegségeket okozó baktériumok). Sokkal több azonban az olyan baktérium fajta, amely segít lebontani az élelmiszereket, különösen a rostokat, és elősegíti a vitaminok és hormonális anyagok létrehozását a szervezetben. A legfontosabb, hogy a jótékony bélbaktériumok segítik az immunrendszer szabályozását, mivel sokuk létfontosságú az immunsejtek közötti kommunikációban.
Ez logikus, mivel immunrendszerünk sejtjeinek akár 80%-a a bélben található. Sok kutató most azt feltételezi, hogy a jótékony baktériumok nemcsak az immunrendszerünket támogatják, hanem szerves részét képezik a sejtszintű fertőzésekkel szembeni immunvédelmi mechanizmusok kialakulásának[10].
A baktériumok még az agy működését is segíthetik
Egyre több bizonyíték áll rendelkezésre arra vonatkozóan is, hogy az egészséges bélmikrobióma segíthet az agynak és az idegrendszernek. A Texas Műszaki Egyetem kutatói többek között azt találták, hogy bizonyos baktériumok segíthetnek távol tartani bizonyos típusú szorongást és depressziót (míg mások elősegíthetik ezeket az állapotokat)[11].
Más vizsgálatok azt találták, hogy ha a földbe tesszük a kezünket kertészkedés közben, vagy más módon „a földdel játszunk”, az javíthatja a bélrendszer állapotát és a hangulatunkat, függetlenül attól, hány évesek vagyunk! A közönséges kerti talaj a Mycobacterium nevű baktériumot tartalmazza. A Colorado-i Egyetemen (Boulder) végzett, 2016-os díjnyertes tanulmány megállapította, hogy a Mycobacterium elősegíti a szerotonin felszabadulását az agyban, valamint csökkenti a gyulladás szintjét[12].
Ezek szerint 100 éven át becsaptak minket azzal a gyártók, hogy a túlzott tisztaságra ösztönöztek, és olyan termékeket reklámoztak, mint a baktériumölő szájvíz és az alumíniummal készült dezodor[13]? Talán.
A jó hír az, hogy egyre több tudatos fogyasztó rájött, hogy bármi, amit a baktériumok elpusztítására terveztek, nem tesz különbséget a jótékony és a káros típusok között. Érdemes ezért lecserélni az „antibakteriális” termékeket a nem mérgező összetevőket tartalmazó tisztítószerekre.
És továbbra is használjuk a józan eszünket. Természetesen mossunk kezet, miután kimentünk a mosdóba vagy tüsszentettünk. Főzzük meg a csirkét teljesen. Legyünk hálásak a higiénia terén elért összes előrelépésért, amely rengeteg embert mentett meg a múlt járványaitól.
Ugyanakkor valószínűleg nem kell egy buborékban élnünk. Egy kis expozíció a talajban, az állatoktól és más emberektől származó mikrobáknak csak jót tehet a szervezetünknek (és hasznos baktériumainak)!
--------------
Források:
[1] Milyen gyakran zuhanyoznak az emberek a különböző országokban
[2] Robert Koch életrajz
[3] Szénanátha, higiénia és a háztartás mérete.
[4] FARE: Ételallergiával kapcsolatos tények és statisztikák
[5] Lehetsz túl tiszta?
[6] Császármetszés kontra hüvelyi szülés: Hosszú távú következmények és a higiéniai hipotézis
[7] Az autoimmun és allergiás betegségek „higiénés hipotézise”: frissítés
[8] Miért fontos a bélmikrobióm az egészséged szempontjából?
[9] A gazdálkodásnak való kitettség korai életkorban, valamint az asztma és allergia kialakulása: keresztmetszeti felmérés.
[10] A bélmikrobióta elősegíti a hematopoiesist a bakteriális fertőzések szabályozására
[11] A bél mikrobiota hatása a mentális egészségre: A bél-agy tengely
[12] A jótékony baktériumokat a mentális egészséggel összekapcsoló tanulmány az agykutatás legjobb 10-es listáján szerepel
[13] Hogyan adták el a "tisztaság"-ot Amerikának a hamis tudomány segítségével
Támogasd a hasznos baktériumokat zöldség- és gyümölcskristályokkal
