Blog
Gyulladásos bélbetegségek megelőzése diétával
2023.06.08
10:00
Az állati eredetű termékekkel teli étrend gyorsabban tönkreteheti a mikrobiomot, mint egy antibiotikum. Nem is gondolnád, milyen gyorsan.
Ha az interneten rákeresünk a „Crohn-betegségre és diétára” vagy a „vastagbélgyulladásra és diétára”, akkor a legjobb esetben is egymásnak ellentmondó információ halmazt kapunk. Mit mond a tudomány? Ha szisztematikusan áttekintjük a táplálékbevitelről és a gyulladásos bélbetegség kialakulásának kockázatáról szóló orvosi szakirodalmat, a Crohn-betegséget a zsír- és húsbevitellel kötik össze, míg az élelmi rostok és a gyümölcsök védelmet nyújtanak. Ugyanez igaz a másik fő gyulladásos bélbetegségnél, a fekélyes vastagbélgyulladásnal is.
Miért van a húsfogyasztóknál körülbelül 50 százalékkal nagyobb kockázata a gyulladásos bélbetegségeknek kilenc különálló tanulmány metaanalízise szerint? Az egyik lehetőség az, hogy a hús hordozója lehet azoknak a baktériumoknak, amelyek szerepet játszanak az ilyen betegségek kialakulásában. A hús például hatalmas mennyiségű Yersinia-t tartalmaz. Igen, lehet, hogy a húsban lévő antibiotikum-maradványok elméletileg összezavarhatják a mikrobiómunkat, de a Yersinia úgynevezett pszichotróp baktérium, ami azt jelenti, hogy a hűtőszekrény hőmérsékletén is képesek szaporodni. Megállapították, hogy szignifikánsan összefügg a gyulladásos bélbetegséggel, ami alátámasztja azt az elképzelést, hogy a Yersinia fertőzés a krónikus gyulladásos bélbetegség kiváltója lehet.
Az egyik oka annak, hogy konkrétan az állati fehérjéket a gyulladásos bélbetegségek kockázatának háromszorosával társították, míg a növényi fehérjéket nem, az az, hogy fogyasztásuk mérgező bakteriális végtermékek, például rothadt tojás gáz (hidrogén-szulfid) képződéséhez vezethet. A hidrogén-szulfid nem csak az egyik fő „rosszszagú vegyület az emberi flatusban (bélgáz)”, hanem egy méreg, aminek köze van a fekélyes vastagbélgyulladáshoz. Tehát ha húsban gazdag és alacsony szénhidráttartalmú diétát folytatunk, akkor nem csak „rossz szagú bélgázokról” beszélünk, hanem az irritábilis bélszindróma, a gyulladásos bélszindróma és végül a vastagbélrák fokozott kockázatáról is.
A vastagbélben található hidrogén-szulfid olyan kéntartalmú aminosavakból származik, mint a metionin, amelyek az állati fehérjékben koncentrálódnak, bár vannak szulfitok is, amelyeket tartósítószerként adnak egyes nem organikus borokhoz és nem bio szárított gyümölcsökhöz. A kéntartalmú aminosavak lehetnek a fontosabbak a kettő közül. Ha egyre több húst adunk az embereknek, akkor exponenciálisan megemelkedhet a székletben található szulfidok mennyisége.
Bizonyos baktériumok, mint például a Biophilia wadsworthia, felveheti ezt a ként, amely a vastagbélbe kerül, és hidrogén-szulfidot termel. Az emberek többsége állati fehérje alapú étrendet követ, amely tele van hússal, tojással és tejtermékekkel, amely kifejezetten fokozhatja ennek a baktériumnak a növekedését.
Az emberek alábecsülik az étrend drámai hatását a bélbaktériumokra.
Szedjünk egy erős antibiotikumot, és egy hétig is eltarthat, amíg a bélflóra megváltozik. De ha teletömjük magunkat hússal és tojással, akkor egyetlen napon belül megváltozhat a mikrobiom – és nem jó irányba. Több mint kétszeresére növelheti a hidrogén-szulfidot kibocsátó rossz baktériumok számát.
Ez azt jelenti, hogy a bélflóra étrend által kiváltott változásai hozzájárulhatnak a gyulladásos bélbetegségek kialakulásához. Más szavakkal, a kénvegyületek növekedése a vastagbélben húsevés közben „nemcsak a flatológia (emberi bélgázok)” vizsgálata terén érdekes, hanem a gyulladásos bélbetegségeknél is.
--------------
Források: https://nutritionfacts.org/video/preventing-inflammatory-bowel-disease-with-diet/
Tartsd karban az emésztőrendszered zöldség- és gyümölcskristályokkal
